A legújabb, japán–amerikai kutatás bebizonyította, hogy egy apró DNS-hiány az X-kromoszómán felelős a kandúrok látványos narancs színéért, a nőstények foltjaiért, sőt talán a „vörös macskás” legendákért is.

Az X-kromoszóma és a színrejtély

Évtizedek óta tudjuk, hogy a narancssárga bunda nem véletlenül gyakoribb a kandúrok között. A magyarázat az X-kromoszóma sajátos működése: a hímekben csupán egy X található, így ha azon jelen van az „orange” mutáció, az egész állat egyszínű vörös lesz. A nőstények két X-kromoszómája azonban sejtről sejtre felváltva kapcsolódik ki, ezért egyes szőrtüszőkben az „orange”, másokban a „nem-orange” változat aktív. Az eredmény a jól ismert teknőctarka vagy trikolor minta – a genetikai véletlen műalkotása, amelyről a tankönyvek is példát hoznak az X-inaktivációra genetika.

A „meow-táció”, ami mindent megváltoztat

A Stanford és a Kyushu egyetem független csapatai egyszerre találták meg ugyanazt az 5000 bázispáros „kivágást” az ARHGAP36 gén közelében. A gén maga nem festékképző fehérjét kódol, hanem fejlődést szabályoz, ezért senki sem gyanakodott rá korábban. A hiányzó DNS-darab normálisan féken tartaná a gén aktivitását a pigmentsejtekben; ha hiányzik, az ARHGAP36 felpörög, és átbillenti a melanintermelést a sötét eumelaninról a világosabb feomelaninra, vagyis a narancssárga árnyalatra tanulmány.

Mit jelent ez a gazdiknak?

• Ha kandúrodat vörösre festette a természet, szinte biztos, hogy hordozza a „meow-tációt”.
• Tenyésztésnél a szín öröklését előre jelezheted: vörös apa + tarka anya → fele részben vörös kandúr, negyedrészben tarka nőstény.
• A mutáció nem tűnik károsnak: a gén fehérjekódoló szakasza ép marad, így a macska egészsége nincs veszélyben kutatás.

Hatással lehet-e a viselkedésre?

A net népe imád poénkodni a „narancs macskák őrültségén”, de eddig senki sem talált kapcsolatot bunda és személyiség között. Mivel az ARHGAP36 az agyban és hormonális mirigyekben is aktív, a kutatók most vizsgálják, okozhat-e finom eltérést aktivitásban, stresszkezelésben vagy táplálkozási szokásokban. Bizonyíték még nincs, de ha valaha bebizonyosodik, hogy Garfield lustasága genetikus, az innen indulhat interjú.

Hova tovább a kutatásban?

A következő lépés sejttenyészetekben feltárni, pontosan hogyan állítja át a gén a pigmentgyár fogaskerekeit. Mivel az ARHGAP36 emberben is megtalálható, a felismerés új utakat nyithat bőrbetegségek vagy hajpigment-zavarok gyógyításában. A japán csapat még az ókori egyiptomi macskamúmiákat is megvizsgálná, hogy kiderüljön, hány ezer éve ragyog a vörös bunda a történelmünkben ötlet.

A végére egy érdekesség: a számítások szerint a mutáció nagyjából 900 éve bukkanhatott fel, és egyetlen ősanya- vagy ősapa-macskára vezethető vissza. Így amikor legközelebb megsimogatod a kedvenc tűzrókád, jusson eszedbe, hogy a bundája egyetlen apró „meow-táció” ősi emléke – és a genetika remekműve egyszerre.